A digitális és elektronikus világ megjelenésével egyre fontosabb szerepet kapnak a könyvtári honlapok, a külső kommunikáció ma már megkerülhetetlen része a dinamikus könyvtári portál. A honlap a jelenlegi és potenciális használók számára nyújt tájékoztatást a könyvtár sokrétű szolgáltatásairól.
Kialakításánál, megtervezésénél érdemes figyelembe venni a következőket: design, többszintes, korlátlan, független menükezelés, szövegszerkesztés, kép- és táblázatkezelés, korlátlan számú alportál, webtérkép, eseménynaptár, fórum, kérdőívek, médiatár, kategorizált hírlevelek, könyvajánló, vendégkönyv, fórumok, blogok, nyomtatható verzió, letölthető dokumentumkezelés, RSS hírszolgáltatás. Ma már elengedhetetlen, hogy a könyvtári portál interaktív, legalább háromnyelvű (magyar, angol, német) legyen. Egy jól működő honlapon mindig naprakész, friss információk jelennek meg, a régebbi híreket, adatokat archívumba kell tenni, hogy visszakereshetővé váljanak. A regisztrált felhasználók on-line módon is kereshetnek a könyvtár által felkínált adatbázisokban, az otthonról is elérhető web-alapú szolgáltatások körének bővítésével pedig lehetőség nyílik új használók bevonására is. Elektronikus hírlevél előállításával személyesen is megszólíthatjuk a lehetséges és potenciális felhasználókat: tájékoztathatjuk a felhasználóinkat rendezvényeinkről, új szolgáltatások bevezetéséről, a könyvtár nyitva tartásáról, szolgáltatásaink köréről. A könyvtári honlap megtervezése az életkori sajátosságok szem előtt tartásával nyilvánvalóan sikeresebb lehet a felhasználók szempontjából. A könyvtáros megjelenhet, mint személyes információforrás, az „online könyvtáros” egyre több portálon nyújt információt a hozzá fordulóknak.
Dido
2011. május 8., vasárnap
Könyvtári szolgáltatások
A marketingkommunikáció egyik feladata, hogy a szolgáltatások hírét eljuttassa a felhasználókhoz, és meggyőzze a potenciális használókat arról, hogy vegyék igénybe azokat. A könyvtári marketing egyik nagy területe a könyvtári szolgáltatások. A könyvtári szolgáltatásokat két részre oszthatjuk: alap- és kiegészítő szolgáltatásokra. A hagyományos könyvtári feladatokon kívül (tájékoztatás, kölcsönzés, hosszabbítás, visszavétel, előjegyzés) ma már új feladatokat is fel kell vállalni. Amikor korszerű könyvtárról beszélünk, elengedhetetlen a szolgáltatások elektronikus módjának kialakítása, valamint az „önkiszolgáló”, és „online” nyitva tartási rendszer bevezetése. Az információs technológiák fejlődésének köszönhetően ma már szinte „elvárás”, hogy egy könyvtár is jelen legyen a különböző közösségi portálokon: pl. az iwiw-en, és a facebook-on, ahol nemcsak bejelölhetik ismerősnek a felhasználók, hanem értesülhetnek a különböző könyvtári eseményekről, hírekről, érdeklődhetnek a különböző szolgáltatások után. A YouTube-on pedig akár egy figyelemfelkeltő, nem szokványos spottal is népszerűsíthetjük könyvtárunkat.
Vigyen egy könyvet az útra - egy hazai példa
Az országos programok közül a könyvtárosok találékonyságát mutatja: a Vigyen egy könyvet az útra! „gerillaakció” Budapesten a metró Határ úti aluljárójában. Ez egy „flash mob-jellegű” megmozdulás volt. A flash mob a Wikipédia meghatározása szerint villámcsődületet jelent, azaz az emberek szervezett csoportosulását, amely hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlan dolgot tesznek, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. Ennek az akciónak a szokatlanság volt a lényege, hiszen kifejezetten erre az alkalomra gyűjtött olvasói ajándékkönyveket osztogattak ingyenesen a járókelők között. Az olvasásnépszerűsítő akció célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az utazás alatti olvasás lehetőségére. A könyvekhez mellékelve szórólapokon további olvasnivalóért a helyi könyvtárakat ajánlották, hogy a könyvtári PR se maradjon el.
Wyoming Libraries

Érdekes és figyelemre méltó reklámkampányt folytattak le 2007-ben Amerikában, Wymoningben, ahol - a Yellowstone National Park and Heritage Centertől kezdve a legkisebb könyvtárakig - az egész állam összes könyvtára összefogott és felfogadtak egy profi reklámügynökséget. A marketingkampány célja természetesen az volt, hogy felhívják magukra a figyelmet és becsalogassák a helyi polgárokat a könyvtárakba. Ezt nem csak az eléggé impresszív és figyelemfelkeltő óriásplakátok és matricák, újság és rádióhirdetések segítették, de a minden helyi lakos által elérhető WYLDCatalog is, amelybe az államban mindenhol használt olvasójegyével léphet be az olvasó (WYLD – Wyoming Library Database). A kampány második szegmense egy „gerilla marketing tevékenység” volt. A humor és könyvtár összekapcsolásával mutatták meg, hogy a könyvtárak sokkal érdekesebbek, mint ahogy eddig az emberek gondolták. A weblapjukon online áruházon keresztül (http://www.cafepress.com/WyomingLibrary) vásárolhatók meg a különböző könyvtár népszerűsítő ábrákkal ellátott termékek: bögrék, táskák, ruházat, matricák, naptárak széles kínálatából választhatnak a vásárlók.
Nemzetközi kitekintés: modellek, szolgáltatások és marketingtevékenység a határokon túl
A külföldi szakirodalmat tanulmányozva szembetűnő, hogy leginkább a skandináv és az angolszász területeken végzik a legszínvonalasabb marketing tevékenységet, amely figyelemre méltó és sok esetben követendő példaértékkel rendelkezik számunkra is.
A könyvek népszerűsítésekor hagyományosan a szerzőből szokás kiindulni. Dániában egy nagyon ötletes módon a szerzőre való fókuszálásból az olvasó láthatóvá tételével, a használó megörökítésével próbálkoztak. Azt találták ki, hogy az éves falinaptárhoz férfiakat fényképeztek le, könyvvel a kezükben. Mindennapi embereket választottak, számos különböző szakma képviselőjét: volt közöttük egyetemi hallgató, üzletember, biciklis, informatikus, tanár, szobafestő. A naptár üzenete: „mi minden férfi számára rendelkezünk könyvekkel.” A marketing célcsoportja ebben az esetben a férfiak voltak. Az ötlet hátterében az húzódik meg, hogy felkeltsék a férfiak figyelmét is az olvasás iránt, ezért választottak az olvasásra ösztönző naptárra különböző foglalkozású, karakterű és korú férfit.
Ezzel az ötlettel – az olvasóra való fókuszolással - a briteknél is találkozhatunk. Ők az olvasókról igyekeztek minél többet megtudni: kik ők, mit, miért és hol olvasnak, miként illeszkedik életükbe az olvasás; milyen érzések alakultak ki bennük olvasás közben, stb. Az ilyen és hasonló kérdésekre keresve a válaszokat, az olvasóktól sok olyan új információt nyerhetünk, melyek újabb ötletetek alapjául szolgálhatnak. Például ha röviden, tömören megfogalmazzák érzéseiket, gondolataikat az olvasással, annak élményével kapcsolatban, azokat akár szlogenként, mottóként is felhasználhatjuk –hozzájárulásukkal - plakátjainkon, honlapunkon. Az azonos témák iránt érdeklődőket össze is lehet hozni egy-egy közös beszélgetésre. Természetesen más módszerekkel is „láthatóvá” tehetjük olvasóinkat. Például lefényképezhetjük őket – nem csak - könyvtári környezetben, könyvvel a kezükben, hiszen mindig érdekes téma, hogy az általunk is ismert emberek mit olvasnak. Különösen jó ez az ötlet ott, ahol kisebb közösséget szolgál a könyvtár, és jobban ismerik egymást az emberek.
A könyvek népszerűsítésekor hagyományosan a szerzőből szokás kiindulni. Dániában egy nagyon ötletes módon a szerzőre való fókuszálásból az olvasó láthatóvá tételével, a használó megörökítésével próbálkoztak. Azt találták ki, hogy az éves falinaptárhoz férfiakat fényképeztek le, könyvvel a kezükben. Mindennapi embereket választottak, számos különböző szakma képviselőjét: volt közöttük egyetemi hallgató, üzletember, biciklis, informatikus, tanár, szobafestő. A naptár üzenete: „mi minden férfi számára rendelkezünk könyvekkel.” A marketing célcsoportja ebben az esetben a férfiak voltak. Az ötlet hátterében az húzódik meg, hogy felkeltsék a férfiak figyelmét is az olvasás iránt, ezért választottak az olvasásra ösztönző naptárra különböző foglalkozású, karakterű és korú férfit.
Ezzel az ötlettel – az olvasóra való fókuszolással - a briteknél is találkozhatunk. Ők az olvasókról igyekeztek minél többet megtudni: kik ők, mit, miért és hol olvasnak, miként illeszkedik életükbe az olvasás; milyen érzések alakultak ki bennük olvasás közben, stb. Az ilyen és hasonló kérdésekre keresve a válaszokat, az olvasóktól sok olyan új információt nyerhetünk, melyek újabb ötletetek alapjául szolgálhatnak. Például ha röviden, tömören megfogalmazzák érzéseiket, gondolataikat az olvasással, annak élményével kapcsolatban, azokat akár szlogenként, mottóként is felhasználhatjuk –hozzájárulásukkal - plakátjainkon, honlapunkon. Az azonos témák iránt érdeklődőket össze is lehet hozni egy-egy közös beszélgetésre. Természetesen más módszerekkel is „láthatóvá” tehetjük olvasóinkat. Például lefényképezhetjük őket – nem csak - könyvtári környezetben, könyvvel a kezükben, hiszen mindig érdekes téma, hogy az általunk is ismert emberek mit olvasnak. Különösen jó ez az ötlet ott, ahol kisebb közösséget szolgál a könyvtár, és jobban ismerik egymást az emberek.
A megújulás egyik lehetséges módja: könyvtármarketing
A non-profit szervezetek, ezen belül a könyvtárak kapcsán piaci szemléletről, marketingtevékenységről beszélni a szakmán kívül állók számára még ma is kissé furán hangzik. Elméletben ugyan elfogadott és támogatott, a gyakorlatban viszont nehezen valósul meg. Egy szervezet sikeres működése és fenntarthatósága szempontjából viszont manapság nagyon tudatos, jól szervezett marketingtevékenységre van szükség. A téma aktualitását bizonyítja, hogy ezt a tendenciát felismerve a szakemberek már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a könyvtári marketing fontosságára.
Dr. Kiszl Péter így fogalmaz az Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak címmel megjelent könyvében: „A marketing ma már tehát nemcsak a vállalkozások eszköze, hanem egyfajta megújulás lehetséges módja a könyvtárak életében, hiszen a non-profit szektor képviselőinek „el kell magukat adni”.
Vidra Szabó Ferenc megfogalmazásában pedig: „A kulturális piacon is folyó versenyben az intézmények életben maradása múlik azon, hogy kellőképpen tudnak-e reagálni a felhasználói igényekre, kiszolgálni azokat, illetve képesek-e megtalálni azokat a finanszírozókat, kellő mértékű támogatásra ösztönözni a fenntartókat, akiknek megnyeréséért számos intézmény küzd. A Svédországban már sikeresen gyakorolt marketing tevékenységről Christina Tovote tömören így fogalmaz: az intézmények vezetői az üzleti szempontok előtérbe helyezését szorgalmazták, mert minél nagyobb a verseny, annál nagyobb a marketing szerepe.”
Mi is a marketing?
A marketing részben egyfajta gondolkodásmódot, szemléletmódot, tágabb értelemben filozófiát jelent: a vevőkkel való azonosulás és a tevékenységek összehangolása, amely az egyéni és társadalmi szükségletek kielégítését segíti elő. A marketingtevékenység a fogyasztói szükségletekből indul ki, célja a használó figyelmének felkeltése, megtartása, ezáltal tartós piaci siker elérése.
Dr. Kiszl Péter így fogalmaz az Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak címmel megjelent könyvében: „A marketing ma már tehát nemcsak a vállalkozások eszköze, hanem egyfajta megújulás lehetséges módja a könyvtárak életében, hiszen a non-profit szektor képviselőinek „el kell magukat adni”.
Vidra Szabó Ferenc megfogalmazásában pedig: „A kulturális piacon is folyó versenyben az intézmények életben maradása múlik azon, hogy kellőképpen tudnak-e reagálni a felhasználói igényekre, kiszolgálni azokat, illetve képesek-e megtalálni azokat a finanszírozókat, kellő mértékű támogatásra ösztönözni a fenntartókat, akiknek megnyeréséért számos intézmény küzd. A Svédországban már sikeresen gyakorolt marketing tevékenységről Christina Tovote tömören így fogalmaz: az intézmények vezetői az üzleti szempontok előtérbe helyezését szorgalmazták, mert minél nagyobb a verseny, annál nagyobb a marketing szerepe.”
Mi is a marketing?
A marketing részben egyfajta gondolkodásmódot, szemléletmódot, tágabb értelemben filozófiát jelent: a vevőkkel való azonosulás és a tevékenységek összehangolása, amely az egyéni és társadalmi szükségletek kielégítését segíti elő. A marketingtevékenység a fogyasztói szükségletekből indul ki, célja a használó figyelmének felkeltése, megtartása, ezáltal tartós piaci siker elérése.
2011. április 15., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)